Éppen gépeztem, és játszottam a játékommal, az Gates of Andaronnal. Az egy harcos játék, amit én nagyon szeretek. Hogy miért töltöm ezzel az időmet? Nincsenek barátaim. Mindegyik kitagadott az életéből, mert én más vagyok. Nem vagyok olyan nyitott, nem vagyok mindig vidám, és nem vagyok érdeklődő egyes témákban.
Éppen harcban voltam, mikor egyet világított a billentyűzet. Ezelőtt még sosem csinált ilyet. Kimentem a nappaliba, ahol kerestem a gépi leírást. Nem találtam semmi ilyen témát. Lehet hogy csak képzelődöm? Nem tudom.Visszamentem játszani, egyszer csak villámlott egyet, és kikapcsolt a képernyő.
-Mi van már? - kérdeztem magamtól, ugyanis szüleim sokszor dolgoznak, és legtöbbször nincsenek itthon. Megszoktam már, szóval nem érzem magányosan magam.
Erre kiugrott egy árny a képernyőből, amit annyira megijedtem, hogy hátradőltem a székkel.
-Álmodok, ugye? Csak hallucinálok! - nyugtattam magam.
Erre az árnyból egy alak rajzolódott...és egy nyuszivá vált.
-Mondhatjuk úgy is - mondta (?) a nyúl.
-Te...te tudsz beszélni??
-Igen, én az internet lelke vagyok. Nyúltestben jelentem meg, hogy ne tűnjek ijesztőnek.
-De..miért jöttél? - kérdeztem ijedten.
-Beszélni veled. Ugye tudod, hogy nem csak a neten kell élned? Meg kell erre tanítsalak, ugyan én egy nyúl vagyok, szóval szavaimból kell tanulnod.
-Öhm...jó.
Elkezdett mesélni arról, hogy milyen a világ internet nélkül, és vele. És hogy jobb barátokkal lenni, mert sokkal jobbat tesz a léleknek, és jó, ha van kire számítani.
-De..hogy kezdjek bele? Mármint, nem tudom, hogy kell igazán barátkozni. Vagy..barátot szerezni.
-Ez nem egy olyan dolog, amit elméletben vagy szóbeliben kell megtanulni. Ezt érezni kell.
-Még mindig nem értem...
-Eltöltök veled 2 napot, utána tudni fogod.
Még mindig nem értettem semmit ebből az egészből. Talán buta vagyok. Egész végig kívülálló voltam a világon. Talán megbízhatok ebben az internet nyúlban.
Két napig kérdezgetett erről meg arról, meg hogy milyen az életem. Miért érdeklődött ő? Miért kellett neki információ rólam?
-Miért kérdezel tőlem ilyen sokat? - kérdeztem kíváncsian furcsállkodóan.
-Még mindig nem érted? Elmondom neked: ilyen, amikor az ember barátkozik. Kérdezget a másikról, ami kölcsönös. A barátság az, amikor két ember mindig egy oldalon áll, és egyetértenek egymással. Mikor az egyik bajban van, a másik segít rajta, ami szintén kölcsönös. Kell köztük szerepelni vidámságnak, mert anélkül nem lenne jó. Mindkettő felel egymásért. Mindkettő egy.
Ezen a mondaton gondolkoztam el. Segíteni egymásnak, mindkettő felel egymásért... Talán már értem, mit akar mondani a nyúl. Még nem értettem teljesen, de odamentem a nyúlhoz.:
- Köszönöm, hogy megmentettél. Segítettél a lelkemen.
E pillanatban már rájöttem mindenre.
-Köszönöm, hogy a barátom lettél. - mondtam, mire a nyúl mosolygott.
-Akkor, itt már nincs több dolgom. Szia, légy jó! - és elment.
Ekkor jöttem rá, mi a barátság. Megmentett engem az internet nyula. Összekaptam magam, és lettek barátaim. Talán álom volt, ami megmentett. Mindenesetre..meggyógyított.
